Autóvezetés hőségben

Hőségben vezetni nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Adunk néhány tippet a forró napokon való autóvezetéshez.

Hőstressz:

A hőségben való autóvezetés stresszt okozhat; a szív gyorsabban ver, az izzadás és az idegesség fokozódik. Emiatt a sofőrök agresszívebbek lesznek. Egyre fokozódik a balesetveszély. Egyes szakértők szerint egy túlmelegedett autó vezetésével hasonló kockázatot vállalunk, mintha ittasan ülnénk a volán mögé.

Balesetveszély:

A hőség növelheti a balesetek számát. Csökken a koncentrálóképesség, nő a reakcióidő. Felmérések szerint közepes mértékű hőterhelés mellett (27 oC) a balesetek száma átlagosan 6 %-kal nő. Ha 32 oC van, akkor ez az emelkedés 13%-os, 37 oC mellett pedig 33%. Mindez elsősorban a klímaberendezéssel fel nem szerelt járművekre igaz, és azokra, amik el vannak ugyan látva ilyen eszközzel, de nem használják őket.

 

Szellőztetés:

Ha az autó elviselhetetlenül felmelegedett, várjon egy kicsit az indulással. Nyisson ki minden ajtót, hogy a megrekedt hőség távozhasson! 

Huzat:

A nyitott ablakokkal való vezetés a legkedveltebb módszere a hőkiegyenlítésnek. Ez azonban a hosszú időn át való vezetés mellett nem tanácsos. Egyrészt azért, mert nyitott alakok mellett erősebb a zajterhelés, ami fokozza a stresszt, másrészt a huzat fülgyulladást vagy megfázást is okozhat.

Forrás: webbeteg.hu

Ájulás

Magyarországon a forró nyári napok megszaporodása miatt egyre több a hőártalommal kapcsolatos esetek száma, amelyek közül a leggyakoribb - gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek esetében is - a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás. A meleg miatti ájulás (orvosi kifejezéssel banális hőségkollapszus) fontos kritériuma, hogy az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább!

Mikor hívjunk orvost?

Nagyon fontos, hogy hőkollapszus esetén a tudat magától visszatér, a légzés és keringés mindvégig normális. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, közben vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően zavartság, dezorientáltsg, beszédzavar vagy bármely más kóros állapot marad hátra - minden esetben minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.


Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?


A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá. Ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőségkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket. Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget. Azok a betegek, akiknél a különböző okból történő ájulások viszonylag gyakran előfordulnak, valószínűleg ismerik már annak mechanizmusát. Ha ismerősünkről tudjuk, hogy közéjük tartozik, melegben (főleg hosszan tartó állás során) mindig igyekezzünk úgy elhelyezkedni, hogy szükség esetén őt megtarthassuk, csökkentve ezzel az esés következtében létrejövő sérülések súlyosságát.

 

(Dr. Kónya Judit)

Forrás: webbeteg.hu













 

vissza