Adatok nyilvánosságra hozatala

Mivel pár állításomat "megcáfolt" a PTKE és a Tüke Busz vezérigazgatója úgy, hogy közben "félretájékoztatták" Pécs város polgárait és bemocskolták a szakszervezetet, ezért szeretnék megosztani pár dolgot. Előzetes!

Ügyszám: NAIH-6403-3/2012/V.

Ügyintéző: dr. Majsa Dóra

 

 

 

 

Tisztelt Uram!

 

Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalását kérte arról, hogy egy megyei jogú város 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő szervezet, valamint ezen vagyonkezelő szervezet többségi tulajdonában lévő közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság adatai állhatnak-e üzleti titok védelme alatt, illetve nyilvánosságra hozataluk sérthet-e üzleti titkot.

 

Konzultációs kérdésére a Hatóság joggyakorlata alapján az alábbi tájékoztatást adom:

 

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

 

A fentieken túlmenően az Infotv. közérdekből nyilvános adatnak minősíti a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adatot, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

 

Az Alaptörvény 38. cikkének (1) bekezdése értelmében az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, míg 39. cikke a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának követelményét, a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítését alkotmányos rangra emelte:

 

?(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.?

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. §-ának (2) bekezdése szerint nemzeti vagyonba tartozik többek között:

?a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,

d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

??

 

Az Alaptörvénnyel összhangban az Nvtv. 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni, míg a 10. § (1) bekezdése értelmében a nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. A nyilvántartási adatok ? a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével ? nyilvánosak.

 

Az önkormányzat közvetett ? a vagyonkezelő szervezeten keresztüli ? tulajdoni részesedése már önmagában megalapozná a gazdasági társaság gazdálkodásával összefüggő adatok nyilvánosságát (Nvtv. 5. § (5) bekezdés c) pont), ezen nyilvánosságot azonban alátámasztja a fentieken túl az Infotv. 26. § (3) bekezdése is, amely a kötelezően igénybe veendő közszolgáltatást végző cégek adatait közérdekből nyilvánosnak minősíti. 

 

Összességében tehát a jelenlegi jogszabályi környezet nem csak arra helyezi a hangsúlyt, hogy valamely szerv, személy jogszabályban meghatározott tényleges közfeladatot lát-e el, hanem a nemzeti vagyonnal való rendelkezés és gazdálkodás tényére, így mind a vagyonkezelő szervezet, mind az önkormányzat 51%-os közvetett tulajdonában lévő gazdasági társaság az Infotv. szerinti közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat kezel.

 

Nem minden közérdekű adat nyilvános azonban. A nyilvánosság alóli kivételt általában a dokumentumnak az a része jelentheti, amely üzleti titoknak minősül, vagy amely a szerzői jogi törvény alapján szerzői jogi védelem alatt áll. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet továbbá olyan információk esetében tagadhatja meg jogszerűen az adatkezelő, amely törvény szerint nem nyilvános, így példának okáért a minősített adatok, valamint a döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok tekintetében.

 

A nyilvánosság tehát az alábbi okok miatt korlátozható:

- az üzleti titoknak minősülő adatok tekintetében a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint [Ptk. 81. § (2)-(4)];

- a minősített adatok vonatkozásában a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szabályai szerint;

- a döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok tekintetében pedig az Infotv. szabályai szerint [27. § (5)-(7)];

- szerzői jogi védelem alatt áll továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében ? függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e ? az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.

 

Az Infotv. 27. § (3) bekezdése értelmében az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.

 

A Ptk. 81. § (2) bekezdése szerint ?üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult ? ide nem értve a magyar államot ? jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette?.

 

Az üzleti titok fogalmával összefüggésben fontos kiemelni, hogy az államra való utalás nem csak a magyar államot zárja ki az üzleti titok jogosultjainak köréből, hanem minden más, törvény által az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv fogalmába sorolt szervet, valamint az Alaptörvény és például az Nvtv. alapján a nemzeti vagyonnal gazdálkodó szerveket is.

 

A Ptk. 81. § (3) bekezdése értelmében nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, mind az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz ? így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz ? való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. A közérdekű adat és az üzleti titok összeütközése esetén tehát addig a határig, amíg a közpénzek felhasználásának nyilvánosság általi ellenőrzése indokolja, háttérbe kell vonulnia a gazdasági érdekhez fűződő jognak.

 

A Ptk. 81. § (4) bekezdése azt is kimondja, hogy az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.

 

A fentiek értelmében tehát mind a közfeladatot ellátó szerv, illetve azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek az állammal, az önkormányzatokkal bármiféle üzleti kapcsolatba kerülnek, kötelesek gazdasági tevékenységük adatainak nyilvánosságra kerülését eltűrni, mégpedig olyan mértékig, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás, a közpénzek felhasználása ellenőrizhető legyen. Vagyis a közfeladatot ellátó szervekkel kötött szerződés mindazon adatai nyilvánosak, melyek titokban maradásához az érintettnek nem fűződik jogszerű érdeke. A Hatóság álláspontja szerint mindenképpen a nyilvános adatkörbe tartoznak például a szerződéses összegek, a szerződések tárgya, tartalma, a szerződéses feltételek, az elszámolásra, a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok. Ezek azonban csak annyiban lehetnek nyilvánosak, amennyiben nem eredményezik a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést.

 

Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot (pl. a szerződést kötő anyja neve) is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni [Infotv. 30. § (1) bekezdés].

 

Felhívom szíves figyelmét továbbá arra, hogy az Infotv. 30. § (5) bekezdése értelmében az üzleti titokra való hivatkozás során a vagyonkezelő szervezetnek, illetve a többségi önkormányzati közvetett tulajdonban lévő gazdasági társaságnak mint közfeladatot ellátó szervnek a megtagadás alapját ? tehát a Ptk. 81. § (3) bekezdésének ?így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatok? fordulatát ? szűken kell értelmeznie, és a környezeti adatok semmiképpen sem kerülhetnek a nyilvánosságtól elzárt adatkörbe.

 

A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő ügyben forduljon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz továbbra is bizalommal.

 

Budapest, 2013. január 14.

 

 

Üdvözlettel:

 

 

 

 

Dr. Révész Balázs

főosztályvezető

Vizsgálati Főosztály

 

vissza